fbpx
2021.09.20.
Mit jelent számunkra a pénz?

A pénznek nincs szaga, a pénz nem boldogít, az idő pénz. Mindenkinek más asszociációk, érzések tolulnak elő, amikor a pénz jelentésén gondolkodik. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést egy kicsit közelebbről!

Pénz – az első emlékek
Először csak szavak kezdenek válaszként előjönni: biztonság, szégyen, rejtély, félelem, hatalom, önbizalom stb. Ha hagyjuk, hogy hassanak ránk ezek a szavak, lassan kezdenek megjelenni a hozzájuk fűződő érzések, gyerekkori történetek, helyzetek. A pénzről szóló narratíváink megmutatják, hogyan viszonyulunk hozzá, mivel az anyagiakhoz fűződő elsődleges kapcsolatunk származási családunkból származik. A pénzhez fűződő belső kapcsolatunk családi történeteink érzelmi lenyomatai.
Érdemes ezeken a történeteken elidőzni, megvizsgálni a belső hiedelemrendszerünket, érzelmi viszonyulásunkat a pénzhez. Mindannyiunknak vannak nehézségei az anyagiakkal függetlenül attól, ténylegesen mennyi pénzünk van. A mostani koronavírus járvány sok családot anyagi krízishelyzetbe sodort, és sok családban okoz álmatlan éjszakákat a szülőknek a megoldáson való töprengés, a problémák orvoslása. Milyen jó lenne tudni, hogy küzdöttek meg hasonló nehézségekkel a szüleink, felmenőink, ha nehéz anyagi élethelyzetbe kerültek? Ha csak belegondolunk a történelembe, számtalanszor előfordulhattak velük is hasonló emberpróbáló anyagi nehézségek. Vajon milyen belső vagy külső erőforrásokhoz tudtak nyúlni? Történt családi tragédia vagy sikeresen megoldották?

Pénz – a szülői minták szerepe
Talán úgy nőttünk fel, hogy a családunk tabuként kezelte a pénzügyeket: nem is volt igazán betekintésünk, nem beszéltek a fizetésükről, örökségekről, anyagi helyzetükről a szülők, aztán fiatal felnőttként pedig jól kellett gazdálkodnunk a keresetünkkel.
A legtöbben játszhattunk gyerekkorunkban a Gazdálkodj okosan! generációs társasjátékot, és talán a legtöbbünk életében ezzel ki is merült a család pénzügyi útmutatása a gazdasági életünk elindulásához. Másban is hozhat fel emlékeket a boltban sokszor elhangzó mondat, ami sok haragot, elkeseredést váltott ki belőlünk: “Nem veszem meg, nincs pénz nálam!”. A mai gyerekeknek ez a mondat már kevésbé helytálló, mivel a pénz virtuálissá vált, csak kártyát látnak, amit oda kell illeszteni a terminálhoz és távozhatunk a megvásárolt árucikkekkel, vagy webshopokon keresztül kerülnek hozzánk a kiválasztott termékek.
A gyerekek pénzügyi gondolkodása egészen kis kortól íródik, ahogy figyelik és tudattalanul kódolják a szülők, nagyszülők mindennapi gazdálkodási mintáit. Ha nem beszélünk nyíltan, titkolózunk, ködösítünk ebben a témában, ezek a hatások fognak rögzülni a gyerekekben. A következő generáció így nem tanulhatja meg a helyes pénzügyi stratégiákat, nem okulhat a rosszul meghozott döntésekből, nem tanulja meg hogyan lehet korrigálni, feldolgozni anyagi veszteségeket, hogyan lehet örülni a pénzügyi sikereknek stb.
Ahhoz, hogy a fiatalok okos pénzügyi döntéseket hozhassanak, szükség van az adaptív szülői mintákra, meg kell tanítani az alapvető pénzügyi kompetenciákat a gyerekeknek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szülőknek is meg kell tanulniuk hogyan beszéljenek a pénzről a családban, és hogyan fejlesszék tudatosan a gyermekeik pénzügyi tudatosságát.

Pénz – beavatás a család pénzügyekbe
Ha kialakul a biztos számfogalmuk, alsó tagozat második osztályától kezdve lehet fizetésről, nagyobb számösszegekről beszélni, elkezdeni a pénzügyi tudatosság tanítgatását. Rávezetni őket, hogy bizonyos összeg, például ötezer forint egy doboz Legoért nem sok, de egy tábla csokiért nem adunk annyit, ez az elvont gondolkodás nehezebben alakul ki a gyerekekben. Fontos elmondani, hogy nem korlátlan mennyiség áll a rendelkezésünkre, a pénz véges dolog és mennyit kell dolgozni bizonyos összegekért.
Idézzünk fel magunkban családi történeteket, amik a családunk anyagi helyzetről, pénzügyeiről, szegénységről, gazdagságról, örökségről szólnak! Figyeljük meg milyen érzéseket váltanak ki belőlünk ezek a történetek, milyen tanulságokkal szolgálnak, milyen családi erőforrásokat találunk, amelyek segíthetnek bennünket így, hogy tudatossá válnak.
Ki kezelte a pénzügyeket, a nők mennyire vettek részt a pénzügyi döntésekben? Milyen érzelmi ráhatások voltak?
Voltak-e vesztesek, nyertesek a családban? Hogy kezelték a sikert, kudarcot? Mertek-e kockáztatni, vagy a biztonságra rendezkedtek be? Hogy kezelték, aki másként gondolkozott?
Fektetett-e a családunk pénzt önmaguk és/vagy családtagjaik fejlesztésébe, karrierjébe, tanításába? Hogy választották ki esetleg azt az egyet, akit támogattak a továbbtanulásban, mit érezhettek a kimaradtak? Hol vannak ezek az érzések bennem?
Szabad-e a családunkban anyagilag sikeresnek lenni, felülmúlhatom-e a szüleimet, engedélyezem-e magamnak a sikert?
Hogy tanították nekünk a szüleink, nagyszüleink a pénzről való gondolkodást? Mikor kaptunk először zsebpénzt? Milyen tanácsokkal láttak el? Beleszólhattunk-e később bennünket érintő anyagi kérdésekbe?
Milyen gyerekkori fantáziáink voltak a gazdagságról? Milyen képek jönnek elő? Mennyire szólnak ezek az emlékek, álmok, fantáziák a pénz monetáris értékéről és mennyire az érzelmi értékéről?
A kérdésekre kapott nagyon gazdag történeti gyűjtemény segítheti megérteni a pénzről való gondolkodásunkat, gazdagíthatja az önismeretünket, tudatosabbá teheti a pénzhez való viszonyulásunkat. Magunkat jobban megértve vezethetjük be gyerekeinket ebbe a virtuális világba, amely ugyanolyan izgalmas, mint bármelyik videojáték, amit jelenleg játszanak. A pénzügyi tudatosság felé vezető úton pedig tökéletes társunk lehet a KrewZ alkalmazás, ami a család pénzügyeit is egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi.

Pénz – az empátia ellensége?
Tudományos kutatások szerint a rosszabb gazdasági helyzetű emberek könnyebben felismerik a másik arcán az érzelmeket, mint a jómódúbb személyek. Márpedig az érzelmek “olvasása” fontos képesség az empátia kialakulása során. Lefordíthatjuk ezt úgy is, hogy az alacsonyabb bevétellel rendelkezők magasabb EQ-val, jobb beleérzőképességel rendelkeznek.
Egy egyetemi kísérlet során Monopolyt játszó diákokat vettek górcső alá. Az a játékos, aki a játszma elején a reálisnál jobb ajánlatot kapott, a játék során agresszívabban viselkedett: terpeszkedett az asztalnál, kevesebb pénzt ajánlott ellenfeleinek. Hasonlót tapasztaltak egy másik megfigyelés során is, amikor San Franciscóban arra jutottak, hogy a hétköznapi autók sofőrjei négyszer gyakrabban állnak meg a zebra előtt, mint a luxusautók tulajdonosai, pedig törvényi kötelez mindenkit a megállásra, ha gyalogos van a közelben. Valószínűleg más városokban és országokban is hasonló tapasztalatokkal gazdagodtak volna.
A fentiek alapján is egyértelmű, hogy a pénzhez való egészséges viszony kialakítása roppant fontos, ha szeretnénk, hogy gyermekünk problémák nélkül és jól illeszkedjen a társadalomba. Nem arról van szó, hogy a nélkülözést kell megtanítani neki természetesen, sokkal inkább arról, hogy a pénzre eszközként és ne célként tekintsen.


krewZ team
A KrewZ érintéses kártya kibocsátója a DiPocket UAB a Mastercard International engedélye alapján. DiPocket UAB | Upės str. 23, 08128 Vilnius, Litvánia | contact@dipocket.org Engedéllyel rendelkező Elektronikuspénz Kibocsátó a Litván Nemzeti Bank felügyeletében (#75)